Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban (eddigi jogszabályi definiálatlansága miatt) leginkább
építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni.
Jogszabályi definíciót a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz: "Inert hulladék: az a hulladék,
amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem
oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy
nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból
környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és
szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem
veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."
Az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben (amelyek a 22/2001. (X.
10.) KöM rendelet-ben találhatók meg). Ennek megfelelően az inerthulladék-lerakók műszaki
védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába soroltak, mint a településihulladék-lerakók, ezáltal
kialakításuknak – és így az ott lerakott hulladék kezelésének – költsége alacsonyabb, miközben az
inert hulladékok tulajdonsága következtében a környezeti kockázat nem növekszik. Az inert hulladék
kezelésének egyéb megoldásai esetében a hulladékok kezelésére vonatkozó általános szabályok
szerint kell eljárni.

Az inert hulladék kategórián belül leggyakrabban az építési és bontási hulladékot említik. Fontos
azonban hangsúlyozni, hogy igaz ugyan, hogy a keletkező építési és bontási hulladék legnagyobb
hányada inertnek tekinthető, de ez nem a teljes mennyiségre igaz, azaz az "inert hulladék" és az
"építési és bontási hulladék" kategóriák nem egymás helyettesítői.

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a
következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 8. pontjában meghatározott és az egyes
építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.
(XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó építmények építése és bontása során keletkező hulladékra,

b) az építési és bontási hulladék kezelésére, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésére és elszámolására (a továbbiakban: az
építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenység).

(2) Az építési és bontási tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésére külön jogszabályokban foglaltak az irányadók.

(3) A rendelet 8-11. §-a nem alkalmazandó a kihirdetett veszélyhelyzetet követő romeltakarítás, helyreállítás és újjáépítés esetére.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) építési és bontási hulladék: az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt
hulladék;

b) építtető: az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendelő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet.

Az építési és bontási hulladék kezelése

3. § (1) Az építési és bontási hulladékok csoportosítása az l. számú melléklet szerint történik.

(2) Amennyiben bármely az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport)
a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az
építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz
tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő
létesítményben eleget tenni.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a
települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a
hulladékkezelőnek átadja.

(5) Amennyiben bármely csoportban a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el az 1. számú melléklet szerinti
táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben az építési és bontási hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el az l. számú melléklet szerinti táblázatban közölt
mennyiségi küszöbértéket, az építtető mentesül a 8-11. §-ban foglalt kötelezettségek alól.

4. § Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésekor, engedélyezésekor és ellenőrzésekor a települési
hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.

5. § (1) Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített
berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel
való előkezelése.

(2) Az építési vagy bontási helyszínen létesített áttelepíthető hulladék előkezelő létesítmény az adott helyszínen legfeljebb egy évig
üzemeltethető.

(3) Amennyiben a megvalósítás helyszínéül választott településen hulladéklerakó üzemel, a telepített hulladék előkezelő berendezés
kialakítása a hulladéklerakóhoz kapcsolódóan is megvalósítható.

6. § A kezelt építési és bontási hulladékból, illetve annak felhasználásával készült termékek építési célra szolgáló forgalomba
hozatalánál az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és
felhasználásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

7. § A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón
helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló
külön jogszabály előírásainak betartásával.

A hulladékkezelés szabályozása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során

8. § Az építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési
eljárás során kell elvégezni. A munkák előkészítésekor meg kell tervezni a keletkező hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el
kell számolni a hulladékkal.

9. § Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező
hulladékról a 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, illetve a bontási tevékenység során keletkező hulladékról a 3. számú
melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi
hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a
külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.

10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során
ténylegesen keletkezett hulladékról a 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során
ténylegesen keletkezett hulladékról az 5. számú melléklet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a
használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás során a használatbavételi engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági
hozzájárulás nem adható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a
területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást
kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást
nem adhat.

A hulladékkezelés szabályozása a nem építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenység során

11. § (1) Az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt a 2. számú melléklet szerinti építési
hulladék tervlapot, illetve a 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, továbbá az építési, illetve bontási tevékenység
befejezését követően a ténylegesen keletkezett hulladékról a 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve az 5.
számú melléklet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tervlapokat és nyilvántartó lapokat a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt a területileg
illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.

A környezetvédelmi hatóság feladata az építési és bontási hulladék mennyiségének tervezése és elszámolása során

12. § A környezetvédelmi hatóság a tervlapokon és nyilvántartó lapokon ellenőrzi az e rendelet 3-8. §-ában és egyéb környezetvédelmi
jogszabályokban meghatározott, az építtetőre vonatkozó előírások teljesülését, továbbá ennek alapján alakítja ki szakhatósági
állásfoglalását az építésügyi engedélyezési eljárás során.

Az építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása

13. § E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a
hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit engedélyköteles építési, illetve bontási tevékenység esetén a hatálybalépést követően benyújtott építési,
illetve bontási engedély iránti kérelmekre, egyéb esetekben a hatálybalépést követően megkezdett építési és bontási tevékenységekre
kell alkalmazni.
Konténeres
sittszállítás
Hívjon minket!




0670-2385443